Pont, amikor már feladtam, és elfogadtam a tényt, hogy örök száműzetésbe kerültem a szinglik szigetére, Ő akkor táncolt be az életembe...merthogy, tényleg táncolt.  Talán ezelőtt fogalmam sem volt igazán arról, hogy mi is a szerelem, csak átlátszó, meddő küzdelmet folytattam a férfiakkal…

Már így is jóval több könnyet szántam rád, mint amennyit megérdemeltél volna. Néha túl sokat teszünk az emberekért. Én nagyon akartam. Viszont, hogy te mit akartál, azt soha az életben nem fogom megtudni. Az egyetlen, amit be kellett látnom, hogy annyira el voltam vakulva, hogy észre sem vettem…